Te lefotózod a repülőn a kaját? Pár éven keresztül minden repülős étkezésről fotót készítettem. Hogy miért? Magam sem tudom. Talán unaloműző volt a hosszú utakon.

Az első elegáns repülős kajálásnál megtetszett a szervírozás. Akkor az újdonság erejével hatott a fellegek feletti luxus. Nem akartam tálcánként posztolni a kajás képeket, mert mégis kit érdekel, hogy mit zabálok a gépen vagy akárhol máshol. így csak gyűltek-gyűltek a fotók és a végeredmény egy egész látványos montázs lett a "mile high cusine-ról". 

A képek készítésekor mindig furcsán néztek rám, hogy a rizses csirkét és a paradicsomos pennét minek fotózom. Zavaromban csak annyit mondtam, hogy ez egy művészeti projekt része. Onnantól senkit nem zavart, hogy vakuztam vagy a mobillal világítottam be az ételt, vagy az ablak árnyékolójával játszottam, hogy elfogadható kép készüljön.  

A fapadosokon nem szolgálnak fel ételt (lehet persze venni), a rövidtávú európai utakon már a hagyományos társaságok is maximum egy mogyorót vagy szendvicset raknak elénk. A tengerentúli járatokon azonban habzsi-dőzsi van. Persze nem mindegy, hogy melyik osztályon ülsz. Néhányszor utaztam business osztályon és ott tényleg gasztro élményt kaptam. Többfogásos terített ebéd, ami sokszor melegített mogyoróval és egy pezsgővel kezdődik. Majd előkerül az asztalka, damaszt szalvétát tesznek az öledbe, fém evőeszközök, mini sószóró és olaj van a tálcán. A menükártyáról választasz előételt, főfogást, majd desszertet. Mindegyik ételhez a megfelelő bort hozzák. A végén kitolják a fagyis pultot vagy egy sajtszelekciót raknak a porcelán (!) tányérra eléd. 

Volt, hogy nem tudtam dönteni két főétel között. A stewardess mind a kettőt kihozta és jó étvágyat kívánt.

Ha a gép hátsó részében utazol hosszú szakaszon, a kaja nem feltétlenül rosszabb. A választásod itt leredukálódik a csirke vagy paszta közé, de sokszor a gépen ezek az egyszerűbb ételek jobban esnek, mint egy nehéz lazac. 

Én szinte soha nem eszem vörös húst a gépen, csirkét is ritkán. Az olasz tészták könnyűek, azok nem fekszik meg a gyomrodat. A salátát meg kell enni, az üres zsemlét ki lehet hagyni. Az alkohollal óvatosan. Én egy gintonikkal szoktam kezdeni, ami elálmosít, de utána csak szénsavas vizet iszom. A buborékok nem praktikusak a gépen, de nekem ez a rutin vállt be. 

A vacsoránál nyugodtan lehet két pohár vizet vagy üdítőt kérni. Egy hagyományos légitársaságon ebből nem csinálnak ügyet. Mire ismét körbejön az italos kocsi, már lehet kitikkadtál. (Én mindig felviszek egy üveg vizet a gépre, amit vagy a reptéren veszek vagy egy üres palackot megtöltök. Az USA-ban mindenhol van vizes kút erre a célra.)

A kaja után már alszom is. Éjszaka sok társaságnál van büfé pult. Önkiszolgáló bár, ahol üditőket és nasikat tudsz fogyasztani. Reggelire felkeltenek, akkor nyűgös vagyok, pláne ha egy pszeudo-rántotta és egy vizes muffin kerül elém. Majd landolunk. 

Ha szeretnél együtt úszni fókákkal és óriásteknősökkel a Galápagos-szigeteken, akkor kattints ide.

Ne maradj le a többi élményről sem!

Csatlakozz a Facebookon a sztorikért az Instagrammon a fotókért!