Meredek dűlők, finom borok, nyugis környezet és a huszadik század második felének történelme fogadott a szlovén-magyar határvidéken.
Még 33 évvel a vasfüggöny lebontása után is bizsereg bennem valami, amikor autóval, gyalog vagy biciklivel átlépem a határt nyugat felé. A szocializmusra csak a szüleim történeteiből emlékszem, bár van néhány korai bécsi emlékem, ahonnan hazafelé kávét és édességet hoztunk. A szajrét az én hátizsákomba tettük, mert a határőr a gyerek dolgait úgysem ellenőrzi. Akkor még nem értettem, hogy ez miért van, és csak örültem, hogy a schoko-banane nálam landolt.
Ma már szabadon mehetünk keletről-nyugatra és persze visszafelé, de mégis minden alkalommal eszembe jut, hogy 1989 előtt ez nem így volt.
Mi az a Vasfüggöny
A „Vasfüggöny” elnevezés Churchilltől származik, és azt szimbolizálja, ahogy a hidegháború során a kontinens politikailag kettészakadt a keleti és a nyugati blokkra. A keleti részen élők, így a Szovjetunióhoz tartozó Magyarország lakosait nem engedték át nyugatra. Még akkor sem, ha a határ túloldalán élt a család másik fele. Ezt fizikailag is megakadályozták a határzár építésével, ahol szögesdrótkerítés, aknazár és más technikai rendszerek épültek ki. Bár a Vasfüggöny 1989-ben lebontására került, amihez a magyar vezetés már nem kért engedélyt, hanem egyszerűen közölték a döntést a szovjet pártfőtitkárral, Mihail Gorbacsovval. A határőrizet csak 2007-ben, a Schengeni egyezményhez való csatlakozással szűnt meg.
Interregionális fejlesztések
Az egykori Vasfüggöny határszakasz, ma hazánk Ausztriával és Szlovéniával határos része. A határrégió adottságai jó lehetőséget kínálnak a kerékpározásra. 2017-ben 4 magyar és 3 szlovén partner fogott össze, hogy egy komplex interregionális projektben kiépítsék a határ menti biciklis turizmushoz szükséges infrastruktúrát.
Az volt a cél, hogy a 9950 km-es, 20 országon áthaladó, 14 Unesco világörökséget érintő és nagyon népszerű EuroVelo 13 Iron Curtain kerékpár útvonalra rácsatlakozzanak a határhoz közeli, térségi kerékpár hálózatok is.
Az EuroVelo13 útvonal észak-dél irányban követi a régi vasfüggöny vonalát a Barents-tengertől, Lappföldön és a Baltikumon át, Lengyelország, Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország érintésével, majd folytatja Horvátország, Szerbia, Románia, Észak-Macedónia, Bulgária és Törökország beiktatásával a kerékpározást a Fekete tengerig. A közel tízezer kilométert végig tekerve aktív történelemórát kapunk a huszadik század második feléből. És persze, a vádlink is erősödik.
Ez a hosszú útvonal jó lehetőség volt arra, hogy a helyi projektekkel be tudjunk kapcsolódni a nemzetközi és regionális kerékpáros turizmusba. A szervezők a Vasfüggönnyel kapcsolatos emlékpontokat alakítottak ki, bővítették a kerékpárbarát szolgáltatásokat, e-töltőpontokat, kerékpáros centrumokat és szállásokat nyitottak, bicajos rendezvényeket tartottak, térképet és applikációt fejlesztettek és tematikus turisztikai csomagokat hoztak létre. A projekt így hozzájárulhat, hogy a szlovén-magyar és az osztrák-magyar határ mentén sokszínűbb és fenntartható legyen a turizmus.
Lenti és Lendva
Bázisnak Lentit választottam, ahol a kerékpározás előtti éjszakát töltöttem. Lentiben van egy nagy termálfürdő és a Szent György Energiapark, jó pár étterem, egy kellemes park és innen indul a csömödéri erdei vasút is.
Itt nem tudtam biciklit bérelni, így a határ túloldalára, a következő úticélig Lendvára autóval mentem át. A szlovén autópályán fizetni kell még akkor is, ha csak pár km-t teszel meg a két város között. Lendvában is szerettem volna e-bike-ot bérelni, de vasárnap miatt nem volt nyitva a kerékpár központ. Mivel épp leszakadt az ég, ezt nem bántam annyira és így autóval mentem fel a meredek szőlős domboldalra.
Vinarium
A Vinarium Lendava (szlovénul nem Lendva, hanem Lendava) egy modern kilátó, ahonnan 53,5 méter magasból élvezhetjük a 360 fokos panorámát a szőlő felett egészen a Mura folyóig. Innen Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Magyarország is belátható. A tetőre lift vagy 240 lépcsőfok visz fel. A torony aljában egy kellemes kis kávézó van, minimális ételkínálattal.
Lendva vasárnap kellemesen nyugis volt, de érezhető, hogy egykor nagy élet volt itt. A fő utcán jó pár étterem, kocsma és cukrászda van, a templom és zsinagóga mellett múzeumokat rejtenek a kapualjak. A lendvai várról már a 12. századból volt emlék, ma múzeum található itt. Szomszédjában egy borospince.
Egy izgalmasan giccses olasz étteremben, a Restaurant Bella Venezia-ban ebédeltem, amit szívesen ajánlok a hatalmas adag ételeivel. A szomszédos Sparban pedig helyi „szuveníreket”, lekvárt és csokit vettem.
Tudtad?
Lendva Guinness világrekorder. 2021. őszén hat szakács és 20 segítő, 15 óra alatt egy 1801 kilós bográcsgulyást főzött. Ez lett a világ legnagyobb bográcsos egytálétele, amiben 680 kg hús (marha, vad, sertés), 400 kg vöröshagyma, 400 kg burgonya, 4kg fokhagyma, 22 kg fűszer és 12 liter helyi bor volt.
E-bike
Másnap elektromos kerékpárral indultam el a kirándulásra az Őrségi Nemzeti Parkból. Őriszentpéterből szervezett tekerések is vannak, de én egyedül indultam el az Őrség-Goricko útvonalon. Az őrségi e-bike helyszíneiről itt írtam. A szlovén és magyar határ egy része az erdőben van, így a tekerés a kis falvak, lankák és egyenes műutak után meglehetősen változatos volt.
Menet közben őrtornyok, lesek voltak, elhaladtam a régi bajánsenyei határátkelőpont mellett is. Az e-bike óriási előnye, hogy a dombokon nagyon könnyen fel lehet vele menni, kevés erőbefektetéssel. A bicajok aksija sokáig bírja. Én csak 40 km-t tekertem és szinte alig merült az aki.
A Határkőpark az erdő közepén Szalafő előtt található. Ez a két ország közötti információs pihenőpont. A fedett faépület mellett lehet szalonnát sütni. A régi vasfüggöny egy darabját felépítették, történelmi fényképek és leírások vannak magyarul és szlovénul. Itt az erdő közepén tudatosult bennem a Vasfüggöny lebontásának fontossága.
Tudtad?
A nyugati határszélre való látogatáshoz engedélyt kellett kérni, még munka-vagy rokonlátogatás esetén is.
A rendszerváltás előtti Magyarországon a nyugati határ felé közlekedőket rendszeresen igazoltatták a személyautókban és a vonatokon is.
A magyar-osztrák határra épített S100-as rendszer megépítése 1969-71 között kb. 20 millió forintba, mai áron kb. 1 milliárd forintba került.
Az S100-as határrendszerhez 85 000 db. betonoszlopot vásároltak Franciaországból (ami a Vasfüggöny túloldalán volt…)
Az aknazár felszedését megnehezítette, hogy az aknákat föld alatti vízmozgások és földmozgások elmozdították. A munka során több baleset is történt.
Magyarországon a határőrséget 1946-ban alapították és 2007-ben szűnt meg a Schengeni csatlakozás után.
Aktuális programokért érdemes a projekt facebook oldalát felkeresni.
A projekt az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.