Mauritius előtt még van néhány óra, hogy felfedezzünk egy olasz várost. Úgy döntöttünk, hogy inkább eltöltünk egy napot Milánóban, hiszen az Air Mauritius csak este indul. Hajnalban kelés, irány Malévvel Milánó, majd vonat. A reggeli cappuccinot már a belváros egyik hangulatos kávézójában isszuk hozzá egy kis olasz csokival.

Az Air Mauritius-szal közvetlenül (még) nem lehet Budapestről repülni, de Párizson vagy Milánón keresztül annál inkább. Érdemes egy pár órás pihenőt tartani ilyenkor a városokban, legalább az esti gép indulásáig kifárad az ember és így végig tudja aludni a tizenegy órás utat.

A gyors városlátogatás alatt benéztünk a dómba, ami lenyűgöző volt. Nem vagyok egy nagy templomlátogató, van egy limitem, hogy naponta hányat tudok/vagyok hajlandó meglátogatni. Ez a templom viszont kötelező! A díszes ablakok, a hatalmas terek, az óriási oszlopok, a furcsa szent és nem-szent szobrok és a csodálatos csipkés külső ámulatba ejtőek.

Ez Olaszország második legnagyobb temploma, a gótika egyik olasz mesterműve. Kifejezetten tetszett, hogy az oldalhajó külső homlokzatán egy Transformerses filmes óriás poszter volt. Hiába, az egyháznak is meg kell valamiből élnie… Már csak azzal a sok nyavajás galambbal kéne valamit kezdeni, amelyek a tér előtt kóricálnak… Velencéből a Szent Márk térről már eltűntették őket eltűntek.

Benéztünk a Scala-ba is, a világ talán leghíresebb operájába. Kívülről egyszerű az épület, de belül, mintha egy mesevilágba csöppenne az ember. A 18. század végén épült akkor a legnagyobb színpaddal, amely 24 méter hosszú, 22 méter mély és 20 méter magas.

A Dóm teret és a Scalat a Galéria köti össze, amely II. Viktor Emanuel-ről kapta a nevét. Egy londoni bevásárló árkát mintájára készült ez a passzázs, ahol még esőben is lehet nézelődni. Üzletek, butikok, kávézók, az Egyesült Államok nagykövetsége (értsd: McDonalds) és a város legelegánsabb szállodája is jól megfér egymás mellett. Eklektika a köbön.

Még egy kis shopping és irány a reptér. Arriverderci Milano!