Az ország északkeleti sarkába utaztam, közel a szlovák határhoz a Zempléni Tájvédelmi Körzetbe. A lankás dombok, az erdő sokszínűsége, a középkori történelmi várak és a helyiek vendégszeretete magával ragadott. És mindez úgy, hogy a 3 napig szinte végig esett.

Hogy miért nem utaztam eddig ide, számomra is érthetetlen!

Ha a Zemplénben jártok, ezeket a látnivalókat és élményeket ne hagyjátok ki:

BOLDOGKŐVÁRALJA

A 13. századi település központjában kiemelkedik az insta-híres vár, ahol nincs olyan magyar influencer, aki még ne készített volna fotót. Illetve van, mert én hétköznap érkeztem, és a várba az építkezés alatt csak hétvégén lehetett menni. Novembertől tavaszig nem látogatható, de a falu aljából is remekül mutat a fotókon.

A Bestillo Pálinkaházban nyitvatartási időben bárki megnézheti, hogyan készül a magyarok tüzes vize. A hatalmas tartályok, a palackozó és a címkéző is nagyon érdekes a beavatatlan szemeknek. Természetesen kóstolni is van lehetőség a legnépszerűbb és legkülönlegesebb pálinkákból. A szomszédban szüretelt, eredetvédett „gönci barack” a kötelező klasszikus, gurmandoknak a cigánymeggy, a málna cuvée és a piros vilmoskörte ajánlott.

Az üzemben készül ugyanolyan odafigyeléssel egy újdonság is a pálinka mellett: a Mrs. Millicent gin. Nevét Szerb Antal Az Utas és holdvilág regényének egyik karakteréről kapta. Ezt a könyvet hoztam magammal az útra olvasgatni, így dupla öröm volt a kapcsolódási pont. Mondjuk, annyi látnivaló volt a környéken, hogy egy oldalt sem tudtam elolvasni belőle. 

Alkoholmentes ital is van, így akár a sofőr is meg tudja kóstolni a gönci barackpüréből készült különleges szörpöt.

Nem tudom, hogy ezt ide kell-e írni, de a biztonság kedvéért beszúrom: alkoholt vásárolni és fogyasztani 18 éves kor alatt nem lehet. Ne igyál és vezess! 

A faluban a nyári időszakban felkereshető a Terra látványpince, ami egy élményalapú történelmi labirintus, ahol domborműveken keresztül ismerhető meg a magyar múlt. Van itt római pizzéria és fröccsterasz is. 

Nem messze található a Regéci vár, ami látogatható télen is (hétvégéken, a nyitva tartást itt találod). Ide én az eső miatt most nem jutottam el, de ez egyike a régió három híres várának.

A térképen bejelöltem a bejegyzésben található helyeket, hogy könnyebb legyen elkészíteni a saját útiterved!

VIZSOLY

A falu az első nyomtatásban megjelent magyar nyelvű Bibliáról lett híres, amit Károlyi Gáspár fordított, aki a szomszédos Göncön volt lelkész a 16. században. A Biblia lapjait itt nyomtatták, a nyomdai betűket Németalföldről hozták, a papírt Lengyelországból. Amikor a nyomtatás elkezdődött, még nem volt kész a teljes fordítás, így Károlyi kéziratait a diákjai vitték gyalog Gönc és Vizsoly között a nyomdába.

A 13. századi református templom csak tárlatvezetővel látogatható fix időpontokban óránként. A templom falain freskók vannak, köztük Szent Kristófé, aki az utazók védőszentje. Ma már nem vehető kézbe az eredeti 1590-ben nyomtatott Biblia, azt vitrinben lehet nézni, de az újranyomtatott verziót lehet forgatni. Érdemes felmenni a karzatra is.

A templom mellett van a látogatóközpont, benne könyvesbolt és kávézó, ahol frissítőket lehet vásárolni, valamint az egyházközség borait is. A szomszédos épület Nyomtatástörténeti múzeum, ami egykoron egy református tanító szolgálati lakása volt. A nyomdaműhelyben bárki kinyomtathatja egy korhű géppel a Biblia első oldalát, a lábunk alatti térképen pedig megismerkedhetünk a reformáció magyarországi helyszíneivel. További információ

Vizsoly másik kötelező látnivalója az ország első, egyedi Mézmúzeuma. Ide a nyári időszakban a legjobb érkezni, mert akkor beleshetünk a méhészkedés világába, és el lehet sajátítani a szakma alapfogásait is. Például meg lehet különböztetni a méhanyát a dolgozótól.

Mézes Gergő a ház megálmodója, remekül menedzseli a mézes businesst, mert a múzeum és interaktív bemutató mellett, lehet itt különlegességeket is kóstolni, sőt Mézes Vendégház is van.

Nekem a legjobban az apiterápiás faház tetszett. Az egyszerűen berendezett épületben az ágyak alatt akár százezer méh dolgozik serényen és zümmög. Itt lehet relaxálni, miközben a finom kaptárlevegőt szívjuk be és folyamatos a méhek biorezgése. A méhekkel nem érintkezünk, ők nem tudnak a faházba kerülni a kaptáron keresztül. 

GÖNCRUSZKA

A szomszédos Göncruszkán a református gyülekezett működteti a Talentum Tehetséggondozó Általános és Művészeti Iskolát. Van saját méhészetük, ahol a speciális akácméz termelést önkéntes gazdák végzik, amit több országba is exportálnak. A bevételt a méhészet fejlesztésére fordítják, a maradékból pedig ösztöndíjat adnak. Ebből a pénzből alapították az iskolát is.

Nemrég megnyitották a Tejjel Mézzel éttermüket, ahol a diákok menzája is van, de előzetes bejelentkezés után turistákat is fogadnak hétköznapokon. Menőnek tűnik. Részletek.  

Fotók: Méhész Zsuzsa

Gönc a barackjáról és a hordóról híres, amiben a Tokaji borokat érlelték, de van itt épített látnivaló is: a Károli Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás, valamint a Huszita tájház. Ezeket most idő hiányában nem látogattam meg.

ENCS

Encs az a kisváros, ahova az ország másik feléből is átugranak egy ebédre vagy vacsira. Itt található a 2020-as Év vidéki étterme, az Anyukám mondta. Nagy a hype az étterem körül a gasztróvilágban, amire rá is szolgáltak. Az étterem laza, kellemes, hangulatos. Hozza a vidék minden előnyét megfűszerezve a nagyvárosi vendéglátók profizmusával. A helyén van itt minden, a menütől a felszolgálók ruhájáig, a kisbolttól a tökéletes kávéig. És még a szájmaszk is márkázott. Ilyennek kell lennie a vendéglátásnak mindenhol.Travellinával púposkódunk az étterem merchandisingjában. Fotó: Méhész Zsuzsa

A napi ajánlatok közül a vargánya cappuccino és a mangalica tomahawk steak és a kacsamájas házi nudli volt hívogató, de végül a rozmaringos-tejfölös báránylevest választottam, majd jött a vízibivaly tatár házi kenyérrel (Oh my God…). Főételnek vörösboros, kendermagos kakast választottam gombával. Közben jöttek a Bestillo pálinkái szép sorban, ugyanis napközben autót vezettem és a pálinkafőzdében nem tudtam kóstolni. Desszertnek sajttorta és egy extra világbéke (madártej habcsókkal) dukált.

A vacsit életem egyik legjobb kávéjával koronáztam. A Giamaica caffé kávébabjait a legtutibb gépen készítette el nekem az étterem egyik vezetője, Dudás Szilárd.

Szili nagy arc, szeret a vendégekkel beszélgetni, ami persze nem könnyű, ha folyamatosan teltház van és valakinek a konyhát is futtatnia kell. Érdemes volt zárásig maradni hétfő este az étteremben, ahol az elszivárgó vendégsereg után még egy kávés leckét is kaptam. Szili a darálás közben mesélte, hogy pár napja Győrből érkezett egy pár a kulináris zarándokhelyre egy vacsorára. Csak jöttek-mentek a gasztróélményért, ami 700 km-t jelent retúrnban. A fickó nem tudott inni, mert még várt rá 3,5 óra vezetés haza, így a házigazdától egy üveg tokaji bort kapott ajándékba, hogy otthon, nyugiban fogyassza el. A hosszú útért megérdemli. Az ízek mellett, az ilyenek miatt jönnek vissza ide a vendégek. 

TELKIBÁNYA

A régió központja ez a csendes, dombok közötti falu, ahol annyi vendég éjszakázhat egyszerre a szálláshelyeken, mint amennyi lakója van a falunak. Egymást érik a panziók, de nyugalom és csend van mindezek ellenére.

Kihagyhatatlan élmény itt egy erdei túrázás. Én Telkimanóval vágtam neki az erdő és egy bánya felfedezésének. A helyi bányák mélyén régen aranyat találtak, innen kapta a település az Aranygombos Telkibánya nevet. A templom keresztjét egy aranygomb tartotta, amit csak a leggazdagabb helyek engedhettek meg maguknak.

Bartók Józsefet becézik Telkimanónak. Ő az, aki csukott szemmel is kitalálna a helyi erdőkből. Minden növénynek, fának, gombának és állatnak ismeri a történetét, de mégsem olyan a túra vele, mintha egy biológia órán ülnél. A kijelölt ösvényeken önállóan is lehet menni, de mi Telkimanóval arról letértünk az esős időben. Lábunk alatt ropogott az őszi falevél, ő folyamatosan mutatta a gombákat és új hajtásokat.

A bánya bejáratánál kötelező a hangos üdvözlés, ahogy azt régen is tették a bányászok. A sötétben denevéreket, egy vaskakas körvonalát és a kék meztelen csigát láttam. A bányában megtapasztalható a teljes sötétség, ami egy rémísztő dolog. Viszont itt érzi az ember igazán, hogy egy ici-pici fényfoltnak is micsoda ereje van. A kirándulás Telkimanóval bővíthető és akár hegyi kristályokat is lehet vele keresni. Akinek pedig van kristálya Telkibányáról, az Manó szerint visszatér majd ide.

Ha Telkimanóval szeretnék túrázni, keresd itt a facebookon.

Telkibányán a helyi múzeumban a bányászati múlttal és ásványokkal ismerkedhetünk. Ebben az épületben volt Magyarország első kerámiagyára. El lehet kirándulni Mátyás király kútjához, ahol a leírások szerint tényleg járt a reneszánsz király, hiszen itt ismerkedett meg Szép Ilonkával, akinek síremléke a kút mellett van. 

PÁNYOK

Aki a lassú turizmust kedveli, érdemes ellátogatnia Sándor gazdához és feleségéhez Erzsikéhez Pányokra, ahol kemencében sült kenyérlángos, házi tej, túró és sajtok sokasága vár. Van helyben gyűjtött gyógynövényekből főzött tea, szörpök és mérhetetlen kedvesség és vendégszeretet. Ide „csak beugrani” nem lehet, hosszabb időt tudtok eltölteni és mindenképpen be kell előtte jelentkezni. 

 Fotók: Méhész Zsuzsa

HOLLÓHÁZA

A három nagy magyar porcelángyár egyike található itt. A Hóllóházi porcelán sok család étkezőasztalán díszeleg. Az Ipartörténeti Porcelán múzeumban a porcelán és a gyár történelme mellett megnézhetjük a különleges darabokat is. A kedvenceim a Szász Endre által festett fekete-fehér tálak, amelyek ötvözik a keleti ornamentikát és a szürrealista alakokat.

A klasszikus darabok mellett, van itt dzsungel állatos és retró, porcelánhegedű, pápa dísz és a Forma-1 Hungaroring díjazottjainak készült porcelán is.

Sajnos gyárlátogatásra már nincs lehetőség, csak a múzeumot lehet felkeresni. Viszont remek program a porcelánfestés az alkotócentrumban. A szakképzett kézifestő kikeveri a festéket, mi kiválasztjuk a fehér porcelán tárgyakat, amit utána szabadon pingálhatunk. A kiégetett porcelánt postán küldik el kb. egy hónappal később. Az én egyedi alkotásomat egyelőre még nem szerződtette le a gyár.   

Fotó: Kisgyörgy Éva

A hollóházi római katolikus templomról csak később szereztem tudomást, így azt sajnos kihagytam, pedig modern sátor alakú épülete különlegességnek számít. Érdemes felkeresni.  

KÉKTÚRA 

Hollóházán található a magyarországi Kéktúra keleti végpontja. 2020-ban a National Geographic a 25 legizgalmasabb úticél közé sorolta, a Grand Canyon, a Maldív szigetek és az egyiptomi Abu Simbel mellett.

Az 1171 km hosszú turistautat 1938-ban hozták létre. A 27 szakaszra osztott útvonalon 152 pecsételő hely van, amit egy füzetbe lehet gyűjteni. Eddig 7000 fő teljesítette a teljes távot. A Kéktúra másik vége, az ország nyugati pontján Írottkő.   

Fotó: Camino Steve

FÜZÉR

A középkori vár látványa messziről olyan érzést keltett bennem, mint, amikor a Disney meséket felvezető animációban elsuhan egy hullócsillag a kastély felett. 552 méter magasan egy vulkáni kúpon pihen a 13. században épült füzéri vár, amit 2016-ban újítottak fel. Ez volt az első magántulajdonban lévő kővár. A 16. században egy évig itt őrizték a magyar szent koronát.

A füzéri várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike.

Ahogy a kukoricamező felől érkeztem, úgy éreztem magam, mint egy népmesében. A legény lóháton elindul, hogy kétkezével győzze le a gonoszt a várban és kiszabadítsa szíve választottját. Jelen esetben egy 75 lóerős kis autóval indultam neki, majd a várparkolóból gyalog kellett a szakadó esőben meghódítani a várat. Végül egy hűtőmágnest hoztam csak haza.  

A felső vár belső udvara egy építkezési terület jelenleg, a fűszerkert és pár rész azonban már teljesen elkészült. A belső termekben hangulatos kiállítás van a vár lakóiról. Itt felfedeztem egy en-suite hálószobát (különálló wc tartozott a szobához), a kápolnaterem már túlságosan insta-kompatibilis a csillagos égbolttal, a nagy étkezőteremben pedig remek filmet lehet megnézni a várról. Az egyik legnagyobb attrakció maga a panoráma a vár ablakaiból és teraszáról. A zempléni hegység, az apró települések, a távoli templomtornyok tökéletes romantikát biztosítanak (még rossz időben is).   

Füzérben, a községben található a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ, ahol meg lehet ismerni a vár múltját. Ez főleg annak ajánlott, aki nem akar felmenni a magaslatra. Emellett van két tájház, ahol a paraszti kultúrát ismerhetjük meg.

A szakmai és műemlékvédelmi részhez nem értek, de nekem kifejezetten tetszett az, hogy újjá varázsolják a helyet, még úgyis, ha az nem autentikus. Ezt viszont fel kell akkor vállalni. A turisztikai fejlesztés fontos a régiónak, az ilyen jellegű beruházásokkal lehet felhívni a figyelmet a környékre belföldön és külföldön is. Akad még romos vár, ami felújításra vár a régióban, így aki azokat preferálja inkább, a környéken fog találni. 

View this post on Instagram

A post shared by Travels of Balazs �travel blog (@balazsutazik) on Oct 26, 2020 at 2:06am PDT

FÜZÉRRADVÁNY

Itt található a Károlyi-kastély, amihez egy hatalmas, csodálatos park is tartozik. Ez jelenleg is látogatható. Az öreg fákkal szegélyezett, franciásan manikűrözött sétaútvonalakat tavak és dimbes-dombos részek szakítják meg. Érdemes itt andalogni. Az épület történelme izgalmas, amely a múlt században az ország első kastélyszállója is volt pár éven át, de szanatóriumként is használták. A 17. századtól a Károlyi család magánbirtoka, itt van az asztal, amin a Rákóczi szabadságharc végét jelző szatmári békét aláírták 1711-ben. Ybl Miklós tervezte újra a főúri kastélyt, amit rengeteg reneszánsz kinccsel tömtek meg, ugyanis a Károlyi család tagjai lelkes műgyűjtők voltak és gyakran megfordultak Bécsben és Olaszországban antik darabokat vásárolni.

A 87 szobás épület felújítása már elkészült 2,9 milliárd forintból.  Az utolsó simításokat végzik jelenleg, de az épület még nem látogatható. Ott hamarosan múzeum nyílik, ami a luxus szállodai korszakba repít majd minket vissza. Itt forgatták a Kísértés című magyar noir filmet Karády Katalinnal, ami a kiállítás tematikája is lesz. Egy gyilkosságról fogjuk majd a leplet lerántani, ahogy teremről teremre járunk és megismerjük a recepciós, a sofőr, a gróf, a londíner vagy az öltöztetőnő bűntényhez kapcsolódó történetét.

A házban lesz rendezvényterem és gyereksarok Lego kisvonattal, a toronyban kilátó, a kávézóban pedig olyan szarvasmintás csészékben szolgálják majd fel az italokat, amiket a hollóházi porcelángyár kifejezetten a Károlyi családnak készített, mivel az ő tulajdonukban volt az üzem. A parkban pedig camera obscura segítségével fedezhetjük majd fel a rejtett zugokat.

Már most látom, ahogy óriási luxus esküvők és filmforgatások miatt fogják lezárni a kastélyt és a parkot, de mindenesetre ígéretesnek tűnik a látogatása. Addig pedig a park felfedezhető önállóan vagy akár kertvezetéssel, amire előre be kell jelentkezni.    

PÁLHÁZA

A szomszédos faluból Pálházából indul a pálházi állami erdei vasút. A Rostállóig közlekedő kisvasút a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részein halad, érintve Kőkapu-t, ahol egy horgásztó partján mesebeli épület áll, a Kőkapu Vadászkastély és Hotel. A kisvasút tavasztól őszig közlekedik. További info

ÖSSZEGZÉS

Az eszméletlen szép természet, az erdő sokszínűsége, a romantikus várak, a kellemes múzeumok és a helyiek tették emlékezetessé az itt töltött pár napot még úgy is, hogy szinte végig rossz volt az idő. Bele se merek gondolni, micsoda élmény lehet ez eső nélkül...

A zempléni kirándulásom itt még nem ért véget. Innen Széphalomra, Sátoraljaújhelyre és Sárospatakra mentem, amikről a következő blogbejegyzésben olvashattok. A környéken található világörökségi Tokaji borvidékről és Mádról szóló ajánlómat ezen a linken találjátok.

A régióba az ABA Turisztikai Egyesület által szervezett turisztikai konferenciára érkeztem előadónak. A régió felfedezéséhez tőlük kaptam tanácsokat és segítséget. Minden tartalom a saját véleményemet és élményeimet tükrözi.  

Kövess a Facebook-on, Instagrammon és Youtube-on. Mindenhol más képeket és sztorikat találsz majd!  

#hellozemplen #hellozemplén #zemplén #borsod #magyarország #utazzitthon